57. Kókusztestű, fedeles serleg
Anyagának ritkasága és különlegessége révén az európai ötvösség évszázadokon át előszeretettel használta fel alapanyagként a kókuszdiót: arany, ezüst, aranyozott ezüst (vagy más aranyozott vagy ezüstözött fém) foglalatba, vagy talpra helyezték, illetve más pompás ötvös-díszítményekkel ékesítették őket.
Az itt bemutatott, XVII. századi, német serleg a San Marco-Nákó-gyűjteményből került az esztergomi Keresztény Múzeumba. A serleg kelyhét képező kókuszdió héj többszörösen tagolt, kerek talpon álló, vázaidomú száron emelkedik, s oldalait három fogazott szélű szalag fogja közre. A kókuszdió-kehely felső részén felfelé kiszélesedő, vésett lambrequinekkel ékített nyakrész emelkedik. A serleg vésett díszű fedelén páncélos mellvértet viselő nőalak koronázza, fogóként szolgálva a fedélen.